Szent János ünnepe

Nagyon sok beszámolóval maradtam el, ezeket sürgősen pótolni is kellene, mielőtt a szép emlékek homályosulni kezdenek... Még szerencse, hogy van egy csomó fotó, ami azért segít a felidézésben ;-).

És most, hogy felfedeztem a blogger azon funkcióját, ami lehetővé teszi a bejegyzések szabadon dátumozását, neki is kezdek a visszatekintésnek, és eme kis "csalással" az emlékezetes események időben is a helyükre kerülnek.

A János-napi ünnepségünk a pünkösdi szünet miatt kicsit előbb zajlott, viszont nagyon jól sikerült. Még az őszies, esős időjárást is leszámítva.

Az előző este gyönyörűen, sok-sok virággal és különféle zöldekkel feldíszített terem varázslatos hangulatot árasztva várta a nézőket.

Amikor a Nap a legmagasabban áll az égen, az álmából ébredező Pán - görög mitológiában a pásztorok istene - összehívja segítőit, hírvívőit/hozóit, hogy számoljanak be neki, mi is történt az év leforgása alatt a természetben. Felélénkülnek a misztikus lények, szellemek, tündérek - többek közt a faunok, a hegyekben élő törpék, a vízisellők, a levegő tündérei, manók és még Salamander, a tűz szelleme is. Sőt előbukkannak kis békák és gyíkok is, valamint a szúnyogok is mind-mind szeretnék Pánnak elmesélni, mi minden csoda és varázslat, ill. átok történt hegyen-völgyön, vízben, erdőben vagy akár a föld alatt. Mi nézők megtudhattuk, hogy milyen, számunkra láthatatlan, rejtett erők és hatalmak uralják a természetet, és azok milyen csodás változásokon vezetik át a természetet az évszakokon keresztül egészen a legrövidebb nyári éjszakától a leghosszab téliig, és onnantól ismét a következő legrövidebbig.

Sok zenével, énekkel és euritmiával, humoros jelenetekkel varázsolta el az idei negyedik osztály is a közönségét...

„Horchet, horchet dem Weltenton,

der euch eure Wege weist:

lauschend lobt der Sonne Geist."

Negyedikesek euritmia előadása

Aki esetleg erre jár jövő héten, csütörtök este, szeretettel várjuk a Szent János-napi ünnepségünkre!!! :-) ;-) (Ákos faunt játszik a darabban)

Képes beszámoló a szénégetős kirándulásról

A kirándulás nagyon-nagyon jól sikerült, hatalmas élmény volt a gyerekeknek a szénégetés, és egyáltalán maga a sátrazós, éjszakai túrázós, sulin kívül együtt játszós kirándulás... Az időjárás pedig igazán kegyes volt, hogy az esős éjszakát követően mindkét napon tökéletesen gyönyörű napsütéses, meleg lett...

Még a szénégetés előtt betért az osztály egy üvegfúvó műhelybe. Itt mindnyájan készíthettek egy kis üvegdíszt, mégpedig oly módon, hogy a folyékony anyagot formába öntötték, hagyták megszilárdulni, majd a kiöntés után egy helyes üveg tűzmanó boldog birtokosai lettek. :-)

Aztán a helyszínre megérkezve kezdődhetett a táborverés, illetve a lényeg, az égetés...

A szénégetés folyamata:

Egy méteresre vágott fából, lábra állítva, körbe haladva, egymásra helyezve, kúp alakot raknak, kb. négy szakaszban. Ez az ún. baksa rakás. A legfelső szakasz tetejére rakják a fejet, az apróbb, rövidebb fákból vagy az előző baksából maradt csürökből. A csürök az a fa maradvány, amiből nem lett szén, de megégett.

Munka közben is édes a pihenés... ;-)

A berakott baksát be kell takarni. Előbb szénával, szalmával, száraz falevéllel vagy fűrészporral, majd szénporral vagy homokkal. A betakarás után, láblyukakat kell képezni és a fej tetején is kell legyen egy kis, betakaratlan rész, hogy könnyebben meggyulladjon a fa.

Mindezek után jöhet a baksagyújtás. A gyújtás az ajtón keresztül történik. Az ajtó a baksa közepétől, alul, kifelé, a baksa széléig haladó rés. A résen bedugják a gyújtórúdat. Ez egy hosszú rúd, amely végére égőanyagot erősítenek (ez lehet bármi, ami jól ég és néhány percig tart is az égés). Ha lángra kapott, a rúdat kihúzzák, az ajtót becsinálják, a láblyukakat megigazítják. Ekkor a baksa elkezd folytottan, láng nélkül égni.

Közben készül a vacsora is.

Viaszba mártogatósdi - avagy készülnek az éjszakai túrára a fáklyák.

A táj idilli, a domboldal pedig legurulásra csábít... ;-)

Másnapi program: a faszén "kitermelése"

Miután a baksa kiégett, lepucolják, leporozzák és kezdődik a szénkihúzás. A kihúzott szenet vizzel locsolják, hogy ne gyúljon meg, majd a napon megszárítják, hogy zsákokba lehessen tölteni. Hogy aztán a nyárünnepen, vagy egy családi, kerti grillezés alkalmával kitűnő tüzelőanyag válhassék belőle... ;-) 

Ákos első kétnapos kirándulása - szénégetés a bajor Kempten közelében, Kreuzthal-ban. Valami ilyesmi, de a mi iskolánkban mindig a negyedikesek mennek szenítőrakásokat állítani, és jó sok faszenet égetni, közben meg persze éjszakai túrázni, sátrazni, tábortüzezni... Hát nem mondom, hogy nem izgulok kicsikét... ;-)

Majd jövök a beszámolóval (remélem a jelenlévő szülők szorgalmasan fotóznak)!

Az óvodai "lepkeház", vagyis inkább hernyónevelde központi téma nálunk mostanában. Ahogy minden más csoportbeli családban is ;-). Lelkesen gyűjtögetjük a hernyókat, kicsit itthon tartjuk, nézegetjük, majd visszük az oviba, ahol bekerülnek a hálós oldalú házikóba, bebábozódnak, aztán majd valamikor valami kikel belőlük... Eddig egy pillangót találtak a gyerekek, amit együtt a kertben útjára bocsájtottak :-).

Elkészült az első csemetemunka is. Egy egyszerű waldorf rongybaba, amit az iskolába készülő gyerekek teljesen egyedül varrogattak, persze sok-sok héten át. Aztán a kisebbek közül mindenki választott keresztanyukát/apukát a babájának. Ők készítettek egy szép díszes keresztelőgyertyát, majd következett a keresztelő ceremónia énekkel, gyertyagyújtással. :-)

Enikő Hannának nevezte el a babáját, íme egy kép róla...