Már több éve élünk külföldön, távol a hazától, de még mindig elámulok azon, hogy mennyi honfitársunk jön-megy mindenfelé a nagyvilágban. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy bármikor, bárhová megyünk, mindig hallunk magyar szót a miénken kívül. Legyen az itt a szűkebb lakóhelyünk, vagy a városunk, vagy más német városok, de akár más országok is. Pl. csak itt a környéken, ez kábé egy 200 m sugarú körön belül értendő, van 5 lakás, amiben magyar családok élnek. Aztán az új waldorf bölcsiben is van egy magyar kislány. De ha kirándulunk és a bregenzi erdőben, fenn ezernégyszáz méteren rajtunk kívül még egy társaság leledzik, még az a vicces szituáció is előfordul, hogy csak magyar szótól visszhangzik a vadon :-). Vagy amikor elmegy az ember lánya nőorvoshoz, és megkérdezik tőle, hogy nem magyar írású-e a neve, majd az igen elhangzása után az orvos lazán átvált magyarra. Vagy amikor teljesen véletlenül honfitársaink tőlünk kérnek útbaigazítást Európa másik felén. Vagy éppen egy kínosnak mondható szituáció, amikor Laci viccelődni akart, megjegyezte egy hegy tetején álló várban egy furcsa öltözetű, furcsa frizurájú és furcsa viselkedésű hölgyről, hogy "a várnak van egy boszorkánya is", és teljesen véletlenül ő is magyar volt (azt máig sem tudjuk, hallotta-e a nem éppen kedves megjegyzést...) Ilyen és ehhez hasonló esetek vannak még a tarsolyunkban bőven, tényleg elképesztő...

Most egyéként kicsit jobban foglalkoztat a kivándorlásos téma, a haza, a honvágy, az integrálódás kérdésköre. Ez biztosan amiatt, hogy itt Németországban is előtérbe került egy könyv kapcsán gerjesztett vita a bevándorlásról, az integrációról, az integrációra képtelenségről, és sok mindent olvasok főként az újságokban.
És olvasom Melinda Nagy Abonyi (Nadj Abonji), egy Svájcba vándorolt, magyar családból származó, Svájcban felnőtt magyar anyanyelvű írónő önéletrajzi ihletésű regényét - Tauben fliegen auf (Galambok röppennek fel) - melynek szintén a haza, a hovatartozás áll a középpontjában. Ez utóbbi derűs hangulatú, mosolyogtató, én nagyon szeretem olvasni... :-)