Nem igazán voltunk a helyzet magaslatán, amikor a mai iskolai/óvodai nyílt nap szórólapját tanulmányoztuk. Így lemaradtunk a hónapünnepélyről (éppen akkor értünk, mikor kiözönlött a tömeg), és hiába vártuk az ötödikesek cirkuszelőadását, erről kiderült, hogy egyáltalán műsorra sem került. Mentségünkre legyen mondva, a cirkusz szó szerepelt a kínálatban, valószínűleg ezt gondoltuk tovább... egyébként a produkció helyett kipakolták az iskola összes cirkuszi eszközét, amivel két órán keresztül iszonyú jól mulattunk. Laci azt mondta, addig nem megyünk haza, míg meg nem tanul pálcán tányért forgatni, szerencsére ügyes volt, és összejött. Ákos a másfél méteres átmérőjű gömbön tanult meg egyensúlyozni, aztán odáig fejlesztette a mutatványt, hogy közben diabólóznia is sikerült. Enikő kötélen táncolt, zsonglőrködött, de leginkább az ovis barátaival rohangált és bújócskázott a színpad függönyerdejében. Meg persze kicsit ovizott is, örült, hogy végre itt egy hatnapos munkahét :-).

Egyébként a nyílt nap sem csak arról szól, hogy jönnek érdeklődők, akik a waldorf irányába kacsintgatnak, és betekintést nyernek, hogy miről is szól ez az egész. Hanem egy külön alkalom, hogy a már intézménybe tartozó családok együtt töltsenek néhány órát, egy süti és kávé mellett beszélgessenek, esetleg szép könyveket vásároljanak, a gyerekek jót játsszanak... kicsit másképp találkozzunk, mint a sietős hétköznapokon, így ez az alkalom picit ünnep is nekünk :-).

Ja, és hogy dicsekedjek is kicsit... Ákos tavalyi összes kézimunkája, valamint több formarajz, írás és számtan füzete is kiállításra került :-).