Vegetálunk ebben a nagy hőségben, de nem panaszkodom, mert a sok fázós hónap után erre vártunk/vágytunk. Ki is mutatja rendesen a foga fehérjét a kánikula, ami errefelé, az Alpok tövében nem megszokott dolog. És még több mint két hét van a nyári szünidőig... :-o De mielőtt valaki elkezdené sajnálni a "szegény" délnémet gyerekeket, akiknek 35 fokban az iskolapadban kell ülni, elmondanám, hogy létezik a "Hitzefrei" intézménye. Eszerint rövidített az oktatás, ha 10 óra körül árnyékban a hőmérséklet meghaladja a 25 fokot, illetve a tantermek hőmérséklete sem hűl le ennél hidegebbre. Délben hazaengedik az iskolásokat, és a strandok telítettségét tekintve délután a vízparton hűsíti magát, aki csak teheti. Mi is ezt tesszük, hacsak nincs délutáni különóra, mert a lakást sem tudjuk már elviselhetőre hűteni. Az elmúlt két éjszaka volt frissítő zuhé, de utána csak még trópusibb lett a klíma. Ez még mindig nem panasz, mert vagyunk olyan szerencsések, hogy tudunk délutánonként tóban hűsölni, és elviselhetővé varázsolni a nagy meleget.

Az elmúlt hétvégén volt az óvodában a nyárünnep, ami az időjárást tekintve, több év után végre tényleg nyárias jelleget öltött, és nem esőben ázva kellett ünnepelnünk.

Először bent a szobában énekeltünk és játszottunk. Apukák a földön ülve képeztek hajót, amibe a kapitány matrózokat válogatott, és indult a kalandos hajóút :-).

Kint a kertben különböző helyeken lehetett széljátékot barkácsolni, kekszhalakat horgászni, hajóval cseresznyét szállítani, a hegy gyomrában kincsek után kutatni, majd a kibányászott kőből a drágaköveket kikalapácsolni, vízből lábbal kagylókat kihalászni, és célba dobni egy kicsi harangra. A nagy közös körjátékozás és falatozás rövidült a nagy hőség miatt, napernyők és fák árnyékai ellenére dél körül mindenki elkezdett vágyakozni valami hűvös után...