Ma kitört a nyári szünidő. Nagyon mozgalmas volt az utóbbi két hét, különböző iskolai és óvodai programokkal, ügyintézésekkel, mindenfélékkel...
Ákoséknak az osztályban van egy öt fős ún. "bandájuk" (három fiú, két lány + tiszteletbeli tag Gandhi kutya), ők szerveztek maguknak egy sátrazós hétvégét, ahol mindent önállóan intéztek kezdve a sátorveréstől a kaja készítésig :-). A rossz idő miatt húzódott a dolog, de tegnap végre sikerült kifogni egy esőmentes délutánt/estét/éjszakát, és iszonyúan jól érezték magukat. Sütöttek grillen kenyeret és húst, csináltak hozzá káposztasalátát, felállították a sátrakat, közben félóránként kutyát sétáltattak :-), este a dombtetőről megnézték a városi tűzijátékot, gondolom a banda titkos ügyeit is megbeszélték, majd jó későn feküdtek le, ma pedig fáradtan de élményekkel telve jöttek a suli utolsó napjára.
Ahol is a tanév zárásaként elbúcsúztattuk a nyugdíjba vonuló osztálytanítónkat. Könnyes volt a búcsú, igazán szép és érzelmes... Az oviban pedig elköszöntünk az iskolába menő gyerekektől és az egyik óvónénitől, aki szeptembertől már az egészen kicsik csoportjában kezd. Mostantól a készülődésé a főszerep, már teljes egészében a nyaralásra, a hazaútra koncentrálhatunk :-).

Ákos idei bizonyítványverse, amivel egyenlőre még mindannyian ismerkedünk :-)

"Der Adler späht mit scharfgespanntem Blicke
aus hoher, ruhevoller Überschau.
So schaue ruhig auch das Haupt und schicke
des Auges Strahl zu jedem Ding genau.
Des Tieres Wesen kann nicht mehr gewinnen,
als niederstoßend Beute zu erraffen.
Erkennen will der Mensch und liebevoll besinnen,
um Schönes, Gutes in der Welt zu schaffen."