Amikor Ákos még otthon járt óvodába (állami, nagyon szuper óvónénikkel), borzasztóan haragudtam, hogy a gyerekek rendszeresen vitték magukkal saját játékaikat. Nem egyszerűen az alvós kis állatkáikat, babáikat, hanem mindent, amit el lehet képzelni. És persze "fertőzték" meg egymást az ilyen-olyan játékőrületekkel. Mert persze ők gyerekek, és minden megtetszik, és minden kell, ami Pistikének/Julikának is van... Volt kisautós korszak (de persze csak és kizárólag Hotwheels), Lego lovagos, meg Transformers-es, és a "kedvencem" a Lego Bionicle (fogalmam sincs, jól írtam-e a neveket), kislányoknál meg gondolom a szokásos Barbi baba, póni mánia. Még most is kiráz a hideg ezektől a játékoktól, meg attól, hogy mennyit hallgattuk: "én is AKAROK", vegyetek ezt, meg azt... Aztán megelégelve az egyre durvábbá váló, oviba beáramló játékáradatot, egy szülőin én felvetettem, mi lenne, ha betiltanánk azt, hogy a fél gyerekszobával érkezzenek reggelente a gyerekek. A célom az lett volna, hogy maximum az alvósállat maradjon, de néhány szülői ellenállásba ütközve olyan kompromisszum született, hogy alvósállat plusz még egy dolog. Jobb lett a helyzet, de persze még mindig nem ideális, és továbbra is fennmaradt az alapvető probléma (nekem is kell szindróma)... Ráadásul állandóak voltak a konfliktusok is, mert kisebb-nagyobb balesetek következtében ugye elengedhetetlenül mentek tönkre dolgok, tört le ez-az, vagy éppen tűnt el valami.
Aztán itt a német oviban, suliban ilyen probléma már fel sem merült, mert nyomát sem láttuk a játékbevitelnek (még alvósállat sincs, mert nincs oviban alvás hehe :-)). Enikőéknél olyasmi előfordul, hogy valaki szeretné megmutatni mit kapott szülinapjára, de tényleg csak bemutatás szintjén, reggel beviszik a gyerekek a dolgot, mindenki megcsodálja, aztán anyuka/apuka viszi is el magával. Így tettünk mi is, mikor Eliza babát okvetlenül az óvónéniknek is meg kellett ismerniük :-). Ákoséknál az iskolában viszont mostanság, pár hónappal ezelőtt, elkezdődött egy hasonló játékőrületes időszak. Kevésbé durva, meg persze ők a koruknál fogva már nem követelőznek, és a játékok milyensége sem kifogásolható (az áruk viszont, hmmm...). Viszont azzal már biztosan nem lesz gondunk, hogy a karácsonyi ajándék ötletét kigondoljuk. ;-) Most éppen Diabolo-zás örvend nagy népszerűségnek, és az ügyesebbek már egész jól zsonglőrködnek vele. Volt még dominózás (kígyóépítés különböző alakzatokban, majd eldöntés), aztán a Kapla nevű építőjáték és a golyópálya (utóbbiak a suliban vannak, nem a gyerekek vitték). Ákos mindig résztvesz ezekben, itthon lelkesen mesél, és persze sóhajtozik időnként, de jó lenne, ha a Jézuska diabolót hozna :-) ;-)
Ha már az a bejegyzés címe, ami... akkor megemlítem azt is, hogy az óvodában éppen szamárköhögés és mumpsz járvány van. Persze mi extrém kivételnek számítunk az oltásainkkal, néznek nagyot, mikor mondom, hogy mindkettő ellen beoltják a magyar kicsik nagy részét. És még jobban elképednek, mikor elmesélem, hogy tizenakárhány kötelező oltás van, aminek elmulasztása esetén keményen megróják a szülőket... :-/
Aztán itt a német oviban, suliban ilyen probléma már fel sem merült, mert nyomát sem láttuk a játékbevitelnek (még alvósállat sincs, mert nincs oviban alvás hehe :-)). Enikőéknél olyasmi előfordul, hogy valaki szeretné megmutatni mit kapott szülinapjára, de tényleg csak bemutatás szintjén, reggel beviszik a gyerekek a dolgot, mindenki megcsodálja, aztán anyuka/apuka viszi is el magával. Így tettünk mi is, mikor Eliza babát okvetlenül az óvónéniknek is meg kellett ismerniük :-). Ákoséknál az iskolában viszont mostanság, pár hónappal ezelőtt, elkezdődött egy hasonló játékőrületes időszak. Kevésbé durva, meg persze ők a koruknál fogva már nem követelőznek, és a játékok milyensége sem kifogásolható (az áruk viszont, hmmm...). Viszont azzal már biztosan nem lesz gondunk, hogy a karácsonyi ajándék ötletét kigondoljuk. ;-) Most éppen Diabolo-zás örvend nagy népszerűségnek, és az ügyesebbek már egész jól zsonglőrködnek vele. Volt még dominózás (kígyóépítés különböző alakzatokban, majd eldöntés), aztán a Kapla nevű építőjáték és a golyópálya (utóbbiak a suliban vannak, nem a gyerekek vitték). Ákos mindig résztvesz ezekben, itthon lelkesen mesél, és persze sóhajtozik időnként, de jó lenne, ha a Jézuska diabolót hozna :-) ;-)
Ha már az a bejegyzés címe, ami... akkor megemlítem azt is, hogy az óvodában éppen szamárköhögés és mumpsz járvány van. Persze mi extrém kivételnek számítunk az oltásainkkal, néznek nagyot, mikor mondom, hogy mindkettő ellen beoltják a magyar kicsik nagy részét. És még jobban elképednek, mikor elmesélem, hogy tizenakárhány kötelező oltás van, aminek elmulasztása esetén keményen megróják a szülőket... :-/
5 megjegyzés:
Ismerős ez a fertőzés-dolog, sajnos nálunk az unokatsók és nem waldorba járó barátok a fertőzök. Így van/volt nálunk Barbie, póni és ScoobyDooo-őrület. Brrrr....
A diabolót mi is a suliban kaptuk el, nagyon szeretik és egyre ügyesebben művelik.
Egyébként hathatós közbenjárásomra nálunk sem az oviban, sem a suliban nincs otthoni játék-behozatal. Szerencsére.
Ez vsz. elkerülhetetlen - életkori sajátosság is. Nálunk anno az átkosban igazából nem is voltak olyan játékok, ugye. amikből ilyen járvány kialakulhatott volna - egészen a moncsicsi-mániáig, de mi akkor már felsősök voltunk, kicsit tompábban jelentkezett. Gyűjtés, versengés, cserebere viszont így is volt: a "társasjáték"-akrobatikát mindenekelőtt a gumizás képviselte (lehetőleg mintás, vagy pláne színes gumival, utóbbi itthon nagyon nehezen volt beszerezhető), ill. ugróköteles játékok, gyűjtögetésben meg a kártyanaptár, de ez tényleg az őrület szintjén. Szóval ezek kivédhetetlenek, a lényeg az, hogy legalább normális játékokkal menjen, szerintem nektek szerencsétek van :-) Az a baj, hogy van ennek egy életkori önmozgása, a csoportdivat iskolás korban magától kialakul, és amíg ez mozgatja a dolgot, addig szerintem nincs nagy gáz. A szörnyű az, hogy a reklámok pont ezt az életkori, gyerekpszichológiai sajátosságot lovagolják meg (és nem ez az egyetlen ilyen), persze teljesen tudatosan és érdekből.
Bocs, hogy ilyen hosszút írtam!
Kanya! Ügyes vagy, hogy sikerült ezt elérned az oviban, suliban!
Nekünk a barátokkal, unokatesókkal szerencsénk van, mert náluk is hasonló a szülők gondolkodása, mint a miénk :-)!
Tilia! Nekem is eszembe jutott a gyerekkorom, most, hogy írtad. A gumizás (színes gumit még hírből sem hallottam :-o), a kártyanaptározás, a moncsicsi :-). És igen, ha már életkori sajátosság, akkor értelmes dolgokkal folyjon az "őrület"... Nekünk szerencsénk van valóban, és még a reklámoktól is valamelyest sikerül megvédeni a lurkóinkat ;-).
Megróják?! Inkább rájuk küldik a gyámügyet és bíróság elé citálják őket... A hatalmas pénzbírségról ne mis beszélve.
Igen, ezt is elmeséltem, kicsit kifejtve a megrovást... ;-)
Megjegyzés küldése