igazán szép lett. És még az eső is megkegyelmezett, arra a fél órácskára, amíg megtartottuk kis ünnepségünket. A gyerekek költöttek pár soros, rímelős versikéket, ezeket mondták el, majd az osztálytanító mesélt kicsit a munkafolyamatról. Az ünnepség csúcspontja számomra az volt, amikor az osztály kánonban elfurulyázott egy dalt. Már nagyon-nagyon régen nem hallottam őket így együtt furulyázni, és ez most hatalmas meglepetésként ért... Szépen, egységesen, hibátlanul játszották el a dalocskát, bezengte az iskolaudvart a vidám muzsikaszó. :-)
Aztán volt lakmározás a finomságokból, amit mi szülők sütöttünk-főztünk. És közben a pad is kipróbálásra került a megfáradt és éppen eszegető, iszogató vendégsereg által.
Persze a pad szomszédságában lévő mászóalkalmatosság volt a legalkalmasabb hely az étkek elfogyasztásához :-) ;-).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése