2009. szept. 29.

Nem tudom, máshol, más iskolákban, osztályokban hogy oldják meg az információáramlást, de nálunk valami extrém módon nem működik a dolog. Elegem van már a (majdnem) éjszaka és hajnalban érkező és továbbítandó körtelefonokból... Ezek időnkénti megszakadásáról már nem is beszélve. A táskaposta jó lenne, ha a fele osztály kézbesítené, ugyanez vonatkozik a kör email-ekre is, ha nem élne az emberek háromnegyede net-telen életet. Ötletem sincs, hogy lehetne a problémát orvosolni. Talán üzenőfüzet, mint a régi szép időkben? Csak ott is bejátszik az emberi tényező, és mint a helyzet mutatja, ennek szintén az lenne a következménye, hogy sokan elfelejtenek belenézni...
Sejtem egyébként, hol a dolog méregfoga: minden az utolsó pillanat után dől el, derül ki, szerveződik, így az információknak sincs elég idejük célba érni. Úgy tűnik, a német precizitás, pontosság waldorfiára nem vonatkozik ;-) ;-)...

8 megjegyzés:

Kat írta...

Az én gyerekeim osztályaiban idén bevezették az üzenőfüzetet. Emellett minden osztálynak van levelezőlistája is.

Ennek ellenére nálunk is gyakori, hogy néhányan nem kapják meg az infókat, mert nem olvasnak e-mailt, nem nézik meg a füzetet, stb.

Nem tudom, mi lenne a jó megoldás.

malyvacsiga írta...

Ne mondd, hogy ott is ez van! A férjem szerint csak itt lehet ilyen durván kaotikus a szervezés meg ami ide tartozik.

malyvacsiga írta...

Nálunk is van levlista, de mivel kevés embernek nincs netje, őket mindig elfelejtjük értesíteni. Illetve a munkákról is nagyrész lemaradnak, mert hát a köremilekben írjuk le a vállalásainkat pl. egy fonó szervezésével kapcsolatban.

Kat írta...

Szilvi, nálunk kb ugyanez a helyzet.

idrah írta...

Nem mondom, hogy örülök, hogy máshol is így mennek a dolgok... ;-)

Igazából nem is lenne akkora a baj, ha csak néhány emberhez nem jutnának el az infók, de egyenlőre sajnos az a helyzet, hogy kb. 10 családhoz eljutnak, a maradék 20-hoz meg nem... :-(

Babi néni írta...

A suliban (fősuli) én készítettem egy körtelefon listát. Mert telefonja mindenkinek volt.

A lényege, hogy úgy osztottam ki a hívásokat, hogy mindenkinek két embert kellett felhívnia és mindenki két embertől kapott telefonhívást. Igyekeztem a barátságokat maximálisan figyelembe venni, hogy ne egy olyat hívjon senki, akit nem bír. :o)

És mivel két forrás és két célállomás jutott minden emberre, így csak az nem értesült, aki nem vette fel egyiket sem, mert pl. külföldön volt.

Lehet, hogy működne. Mobilokkal még jobb, mert ott egy egyszerű sms is megteszi.

idrah írta...

Altair,
ez nagyon jó ötlet. Fogom javasolni, hozzátéve azt, hogy változtassunk azon, ne este fél tízkor induljanak útjukra ezek a körtelefonok...

Mobilja nagyon kevés embernek van, mivel országon belül a vezetékes telefonálás korlátlan mennyiségben ingyenes...

tilia írta...

Hm.Nálunk annak idején ált. iskolában volt ilyesmi, amiről altair ír, ez volt az ún. "riadólánc" - nem tudom, miért volt ilyen drámai neve. Anno még kevés embernek volt telefonja, és kb. hasonló módon voltak leosztva a hívások és továbbértesítések (pl. ha valakit személyesen kellett értesíteni, mert nem volt telefonja, akkor közel lakjon, legyen nekem rokonszenves, stb.) Év elején valaki mindig összeállította az aktuális adatoknak megfelelően (matematikai képzettség - ld. gráfelmélet - előnyben), és mindenki megkapta fénymásolatban. Az egyik még most is megvan :-)