2009. jan. 30.

Most már ki merem jelenteni, végigjártuk a gyógyulás rögös útját, szerintem a hétvégén mindenki száz százalékosan egészségessé válik. Hétfőtől ovi, suli, munka, hurrá! És állítólag a hideg is alábbhagy jövő hétre, kicsi tavaszi izelítőt kapunk...
Ami nagyon jól jött most (persze máskor is jól tud jönni), hogy én csak egy napos betegséget kellett, hogy átvészeljek. Nem tudom, mi volt a hirtelen gyógyulás oka, én a fejfájásra szedett homeós bogyókkal magyarázom... Lehet, hogy most éppen ez az alkati szerem??

Ákos macit köt az iskolában kézimunkaórán, nagyon lelkes, hozza haza, itthon is dolgozik :-). Egyre szebbek és egyenletesebbek a sorok, és már nem olyan görcsösen csinálja, mint mondjuk egy évvel ezelőtt. És szem sem futott le az utóbbi időben. Számtanepochán szoroznak, osztanak, rajzolják a füzetbe az
Ági által Waldorf laptopnak nevezett dolgot. Szerintem jobb lenne, ha tényleg a kis fa szerkentyű és a színes fonalak lennének előttük, mint a rajzok, éppen ezért lehet, hogy hétvégén szegelünk egyet mi is... Csak úgy önszorgalomból. Ahogy Ákos mondaná: "Mert Spaß." :-)
Az utóbbi hetekben szülői est követ szülői estet, még mindig nincs változás az osztály krízisének ügyében, talán annyi, hogy a pusmogások helyett nyílt beszélgetés van, és mindenki kimondja, mi bántja, mit szeretne, mit változtatna. Egész jól megszerveztek olyan találkozókat, amikor moderátorok viszik a beszélgetés fonalát, ők próbálnak egyensúlyt tartani, hogy ne harapódzzon el a vita, vagy ne legyen sok ismétlés, mellébeszélés, miegyéb. Szóval alakul. Az osztály egyébként, a tanító elmondása szerint, a három hetes szünet után nagyon "együtt van", kiegyensúlyozottak, szuperül lehet velük dolgozni. :-)

Nekem nagyon hiányoznak a babavarró körök... főként a társaság, a varrás nem, mert itthon is folyamatosan varrok hol babát, hol manót, hol babaruhát. Alkotós, kézimunkázós ez a január, pedig munkám is van sok (céges), meg itthoni teendő is, de most valahogy könnyebben megy a napok megszervezése. A gyerekek olyan jól elvannak, hogy csak csodálom őket. Enikő ha egyedül van itthon velem, gyönyörűen elfoglalja magát, vagy jön segíteni. Ha ketten vannak együtt, játszanak közösen (ma pl. a székekből autót építettek, és együtt utaztak ide-oda :-), meg nagy sláger mostanság az orvososdi a karácsonyra kapott orvosi táskával), vagy Ákos csinál valamit, Enikő pedig figyeli, és persze konfliktusok is akadnak (de abszolút kezelhető). Utóbbi általában abból adódik, hogy Enikő mindent utánoz, mindenhová követi Ákost (nem méterekre, hanem centiméterekre van bátyustól...), beleszól a dolgokba, és persze ezt a nagyfiú egy idő után megelégeli és kitör a balhé. De egyébként tényleg egy álom mostanság velük. Szeretem az ilyen harmonikus időszakokat :-)!

Nincsenek megjegyzések: