Éppen megírtam egy bejegyzést arról, hogy a betegeskedéseink ellenére milyen jól vagyunk, hogy a közérzetünkkel semmi gond, és gyógyulgatunk a mézes csipkebogyóteától, a homeós bogyóktól és a Weleda-orrspraytől, de a publikálásig már nem jutottam, mert "súlyosbodott" a helyzet... :-( Enikő tegnap este lefekvés után egy órával sírva ébredt. Nemigen tudtuk kiszedni belőle, mi a gond, az volt a gyanú, hogy talán rosszat álmodott. De tíz perc múlva ismét nagyon sírt, láttuk, hogy fogja a fülét. Ekkor leesett... Én már titkon bíztam abban, hogy Enikő nem hajlamos a fülfájásra, hisz ennyi idős korára Ákos vagy tíz középfülgyulladáson is túl volt, de úgy tűnik a bacik Encikét sem kímélik. Pedig már az orrát is olyan ügyesen kifújja, és még játék közben sem felejtkezik el arról, hogy hozza a papírzsepit és fújjunk... De hát valahogy mégis eljutottak a fülecskéig azok a fránya baktériumok, jó nagy szenvedést okozva szegény kislánynak :-(. Elég szörnyű éjszakánk volt. Ma váladék is ürült a fülből, jól be is ijedtünk, úgyhogy holnap első utunk a doktorhoz fog vezetni.

Ákos egész jól átvészeli, csak orrfolyás gyötri. Tartja magát rendesen, mert hallani nem akar róla, hogy hiányozzék az iskolából ;-). A múlt héten is felajánlottunk neki egy napos lógási lehetőséget, mert Lacival elutazhattunk volna Münchenbe egy kiállításra. De ő teljesen kiakadt, hogy mit képzelünk... az iskolából hiányozni, egy teljes napot???? Szóval maradtunk, Ákos meg ment a szerelmetes iskolájába :-).

Én is kezdek ramatyul lenni, pedig olyan erősnek éreztem magam, és már nagyon régen nem is voltam beteg... Talán a lelkiekben keresendő az ok.

Viszont nagy öröm, hogy végre, hosszas kísérletezgetés után megtaláltam azt a szert, ami a migrénes fejfájásomra teljesen hatásos. Nem is akartam elhinni a sikert, de tényleg eltalált szer (Natrium chloratum D6), működik, a havonta visszatérő 48 órás iszonyú fejfájásnak végre búcsút inthetek.

Laci még totál fitt és egészséges, neki a jókis mínuszokban torkára fagynak a bacik a napi fél órás, vasútállomásra/ról bicajozásban.

Mindenesetre türelemmel várjuk, hogy a szokásos téli, egyetlen beteges időszakon túl legyünk, aztán jönnek majd a vidámabb napok... Meg talán a tavasz is nemsokára.