A waldorf iskolák osztálytanítói rendszere, az, hogy egy tanító 8 éven keresztül kísér egy osztályközösséget, nagyon tetszik nekem. Még a lehetséges veszélyekkel és problémákkal együtt is. Nem tudom, az iskolákban milyen arányban valósul meg az alapelv, tehát az, hogy a gimnáziumig ugyanaz az osztálytanító személye... Sajnos Ákosék osztálya nem tartozik ezen szerencsések közé, mert szeretett tanítójuk a harmadik év végén nyugdíjba fog vonulni. Ezt tudjuk már régóta, belenyugodtunk, nem is emiatt vagyunk most éppen letörve.
Hanem Enikőéknél állt minden a feje tetejére, holott abban a tudatban voltunk, hogy a mostani óvónőpáros (7 éve dolgoznak együtt) az iskoláig biztosan "viszi" a csoportot. Tavaly ráadásul potosan azért vállaltuk be a csoportváltást, mert akkor nagy eséllyel három éven keresztül már nem történik nagyobb változás Enikő ovis életében. Most meg össze-vissza variálják a csoportokat. A 2-4 évesek csoportjából megy el az egyik óvónő, és ahelyett, hogy oda egyszerűen vennének fel valakit, elkezdtek sakkozni a meglévő óvónőkkel (persze azt nem tudom, mi van a háttérben, én egyszerűen megoldanám a problémát...). Enikő kedvenc óvónénije menne át a kiscsoportba, helyére jönne új. A másikójukat beiskolázták (waldorfbölcsis gondozónéni lesz!!! :-o), tehát őt is sokszor helyettesítenék... Ez Enikőék csoportjának, Enikő "változást nem tűrő" képességének meg főként, nem fog jót tenni. A szülői kör zúgolódik is rendesen, sokan már ott tartanak, hogy az éppencsak 6 vagy a közeljövőben 6 évet betöltő csemetéiket viszik szeptembertől suliba, mert ha maradnak még egy évet, akkor náluk aztán garantált az évenkénti sok-sok változás...
Hogy mi lesz a vége, még nem lehet tudni... Jövő csütörtökön szülői est, akkor már biztos több minden megvilágosodik. Ha lesz beleszólásunk, akkor úgyis mindenki elmondja a véleményét, aggályait, ha pedig kész tények elé állítanak bennünket, akkor nincs más dolgunk, mint bízni abban, hogy a gyerekek könnyen veszik ezt az akadályt is, és továbbra is olyan szívesen és boldogan járnak óvodába, mint eddig.
Ezen utolsó mondathoz kapcsolódik Enikő legújabb reggeli "szertartása": Hat és fél hét között (6.50-kor kelünk) ébreszt minden nap ezen szavakkal: "Anya, oviba akarok menni!! MOST!!" :-)
4 megjegyzés:
Nekünk sosem volt EDDIG szerencsénk, az oviban a gyerekenél mindig volt váltás, úgyhogy nagyon átérzem, amit írsz. A gyerekeknek nagyon nem tesz jót, de a szülőknek sem...
Zsófi meg"sinyli" az évente változó praktikánsokat;nem tudom,hogy reágálna,ha az ovónénik változnának.
A praktikánsok egy külön történet lehetne... Bár ők talán annyira nem "kavarnak" be, mint az óvónőváltás, hozzájuk annyira nem kötődnek a gyerekek.
Szilvi! Azt hittem, Ti a szerencsések közé tartoztok... legalábbis én az osztálytanítókból indultam ki ;-) ;-), gondolom e téren elégedettek vagytok! :-)
Iskolában igen. :)
Megjegyzés küldése