Elbicajoztunk ma délután a közeli erdőbe. Abban a reményben, hogy tudunk szedni az imádott medvehagymából... Volt egy sejtésem, hogy a világos, 80%-ban fenyvessel benőtt erdőben nem éppen ideális a medvehagymának, de hát próba szerencse :-). Természetesen nem találtunk hagymát egy szálat se, de kirándultunk egy jót. Hazafelé még betértünk kedvenc játszóterünkre, Enikő és Ákos itt olyan jól érezték magukat, hogy alig bírtam hazacsalogatni őket.
Medvehagymát meg majd beszerezzük a piacon (múlt héten már sikerült... habár az köztudott, hogy Németországban már annyira megritkították az állományt a jellemes és lelkes medvehagyma-vadászok, hogy a maradékot védetté kellett nyilvánítani ;-)...
2 megjegyzés:
Bár csak rövid időre találkoztunk, de azt azonnal felfedezem, hgoy ez a kislány milyen elképesztően hasonlít hozzád!
MEdvehagyma háááá nem is tudtam, hgoy más népeknek is ilyen vonzalma van iránta!
Indi!
Én is meglepődtem, amikor láttam, hogy mennyire népszerű errefelé (pl. még savanyú uborkát is ízesítenek vele). Mondjuk meg is értem, mert én is nagy rajongója vagyok... alig bírom abbahagyni :-).
Megjegyzés küldése