2008. ápr. 20.

A hétvége



Pénteket is hozzászámítva... ezen éjszakán Enci felébredt, rosszul érezte magát, hányt egyet, majd aludtunk tovább reggelig. Ő viszonylag nyugodtan mellettem, én meg minden kis rezdülésére felpattantam, hogy megint lesz valami... A pénteki óvoda természetesen kimaradt, és kettesben egy nagyon-nagyon kellemes, meghitt napot töltöttünk együtt sok játékkal, összebújásokkal :-).
Szombaton Ákos szülinapi partira volt hivatalos Paul nevű kis osztálytársához, akivel eddig nem voltak olyan szoros barátságban, de mint anyukájától megtudtuk, a kisfiú nagyon számít arra, hogy Ákos elmegy ünnepelni... Azt is elmesélték, hogy Paul édesapja magyar származású, bár már itt Németországban született és csak keveset tud magyarul (a vezetéknevük elvileg gyanús lehetett volna - Lelley - de németesen "leléi"-nek ejtik). Ákos este úgy jött haza Pauléktól, hogy "ez volt életem legjobb szülinapi bulija"... Miután minden vendég kisgyerek megérkezett, körben leültek a földre, Paul megforgatott egy üveget, akire annak szája mutatott, az adta át az ajándékát először (Ákos volt az első), majd Ákos forgatott, és így tovább. Aztán volt sok játék: kincskeresés az erdőben, célbadobás, kis pamutzsákra rajzolás, ebbe ajándékocskák gyűjtése különféle játékokkal, akasztófa játék betűkkel. Aztán grillezés. Csupa jó móka :-)!!!

Vasárnap, vagyis ma pedig kirándultunk. A délutánt a Bodensee közepén, Mainau-szigeten ("Blumeninsel") töltöttük, ami egy hatalmas és gyönyörű park rengeteg tavaszi virággal, hatalmas mammutfenyőkkel, mediterrán jellegű növényzettel (A legenda szerint a Szentföldről hazatérő keresztes lovagok Mainau szigetén pihentek meg, virágmagvakat hoztak ajándékként, így alakult ki a különleges klímájú park.). A gyerekeknek is paradicsom a sziget: állatsimogató; kis tó, amin tutajozni lehet; vízijátszótér; rengeteg megmászható fa; nagy szabdtéri vonatos terepasztal; hatalmas farönkök mindenfelé; lepkeház; bambuszerdő; és hatalmas tér, ahol kedvükre szaladgálhatnak, bóklászhatnak. A gyerekek nagyon élvezték, este nem kellett elringatni egyikőjüket sem... ;-)

És hogy a hétvége "keretes" legyen: Ákos este már nem kívánt vacsorát, gyenge volt, majd ő is hányt :-(. Feltételezem, holnapra jobban lesz, de reggel meg szeretném győzni, hogy ne menjen suliba egy napig... félek tőle, hogy ez nem lesz olyan egyszerű :-).

Nincsenek megjegyzések: